fbpx

Rengeteget olvashatunk ma arról, hogy a főleg digitális eszközök által kibocsátott kék fény milyen rossz hatással lehet egészségünkre, sőt, a bioritmusunkra is. Mivel csak az utóbbi időben lett igen felkapott a téma, érdemes tisztázni pár tényt a kék fénnyel kapcsolatban, amely talán számodra is megdöbbentő lehet. Egy biztos: nem éri meg félvállról venni a kérdést.

Mi az a kék fény?

A kék fény a látható spektrum ibolya-kék tartományában keletkező fény. Azt mindannyian tudjuk, hogy a káros UV sugárzás ellen muszáj védenünk magunkat például naptejjel, napszemüveggel, de a nagy energiájú kék fénnyel kapcsolatban csak az utóbbi időben jött létre konszenzus, miszerint ártalmas, retinakárosító hatású. Bár az ultraibolyánál kisebb energiájú fényről van szó, szinte teljes mértékben szűrés nélkül halad át a szemen, majd eléri a retinát, ezzel járul hozzá az időskori makuladegeneráció és a szürkehályog kialakulásához.

Valóban olyan veszélyes?

A kék fény mindenhol jelen van, és mint általánosságban a fényre, rá is szükségünk van. Ha süt a nap – amely az elsődleges kék fény kibocsátónk -, testünkben szerotonin, azaz boldogsághormon és kortizol, stresszhormon keletkezik, amelyek nem csak ébren tartanak bennünket, de az általános közérzetünkre és kedélyállapotunkra is óriási hatással vannak. A egészséges bioritmusunk kialakulása főleg azon múlik, hogy mikor és mennyi fény ér bennünket. Mint mindenre, erre is igaz, hogy jó, de csak mértékkel.

Mi a baj a kék fénnyel?

A baj nem a kék fénnyel, hanem az életmódunkkal van. Soha ennyi fény nem ért bennünket, mint a 21. században, erre a szemünk pedig nincs felkészülve. A digitális eszközeink mind bocsájtanak ki kék fényt, így amikor lefekvés előtt például a telefonunkat nyomkodjuk, a képernyő fénye miatt agyunk azt az üzenetet kapja, hogy nappal van. Ahhoz, hogy a melatonin nevű alváshormon megfelelően termelésnek induljon, sötétségre van szükségünk.

Nem csak hormonháztartásunkra, de fizikai jólétünkre is nagy hatással van a kék fény: az utóbbi időben bizonyították be, hogy hosszú távon károsítja a retinát, ami később makuladegeneráció vagy szürkehályog kialakulásához vezethet. Fontos tudnunk azt is, hogy nem csak a nap és a digitális eszközök, hanem a LED fényforrások is kék fényt bocsájtanak ki.

Hogyan védekezzünk ellene?

Gondoljunk bele, mennyi időt töltenek már a gyerekek is a számítógép előtt, és hogy mi is milyen sok digitális eszközt használunk nap mint nap, akár munkához, akár szórakozáshoz. A fiatalabb generációk már évtizedeket fognak a képernyő előtt tölteni, az egész életüket be fogja hálózni a digitalizáció, így ha most nem figyelünk a családunk és saját szemünk egészségére, később komoly problémáink lehetnek látásunkkal.

Egy kék fény szűrős szemüveg, valamint egy UV 420-as szűrővel ellátott napszemüveg rendszeres használatával jól kiküszöbölhető a probléma, de nem ez az egyetlen megoldás.

A legtöbb okostelefon képernyője éjszakai módban automatikusan melegebb árnyalatra vált, valamint számtalan applikáció is segít nekünk abban, hogy azokban az órákban, amikor szervezetünknek már nincs szüksége kék fényre, ne is kapjunk belőle túl sokat. Egyébként az éjszakai mód amúgy is pihentetőbb a szemnek, kevésbé fáradunk el tőle, tehát érdemes minél gyakrabban használni ezt a módszert.

Miért fontos az alvás?

Egyre több kutatás foglalkozik az alváshiány problémájával, ugyanis nem alszunk jól, és nem alszunk eleget. Ahhoz, hogy agyunk megfelelően tudjon működni, még egy felnőtt embernek is 7-8 óra alvásra van szüksége. Az alváshiány nem csak rövid távon okoz problémákat: egyre több kutatás bizonyítja be, hogy az kialvatlanság olyan neurodegeneratív betegségek kialakulásában is szerepet játszik, mint az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór.

Figyeljünk családunk és saját látásunk egészségére, mert ahogy láthatjuk, nem csupán szemünk fizikai épsége múlhat rajta, hanem pszichés jóllétünk is.

Érdekesség

A pár évvel ezelőtti CEH techshow-n már bemutattak egy szemüveget, amely segít az egészséges alvásritmus kialakításában. A Pegasi kalibrálja a biológiai óránkat úgy, hogy gondosan szabályozott hullámhosszú kék fényt sugároz a szembe, amellyel beállítja a melatonin szintet. A cég egy NASA-kutatásra hivatkozik, ami kicsit ijesztően hangzik, de valószínűleg a jövőben egyre többet fogunk találkozni hasonló megoldásokkal.

Amennyiben szívesen kikérnéd szakember véleményét a témakörrel kapcsolatban, valamint szeretnél személyre szabott megoldást találni problémádra, keresd fel a hozzád legközelebb eső optikai szaküzletet OPTIKAKERESŐ segítéségével!