Mit tehet a vásárló, a ha elégedetlen volt az optikában kapott termékkel?!

- fogyasztóvédelmi kisokos –

A legtöbben tisztában vannak a vásárlással kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségekkel, mint vásárlók, de talán érdemes egy kicsit feleleveníteni az információinkat a fogyasztóvédelmi témákkal kapcsolatban.

Kezdjük az elején: ahhoz, hogy létrejöjjön bármilyen üzleti kapcsolat, mindenképp szerződésre van szükségünk, amely a mi szakmánk esetében a megrendelő vagy munkalap megnevezéssel szerepel általában. Azért is érdemes ezt a későbbiekben is megőrizni, mert az esetlegesen felmerülő vitás kérdésekben ezzel tudjuk igazolni, a megrendelést, az átvételt és az általunk megrendelt szolgáltatástól, illetve terméktől elvárható tulajdonságokat.

A szemüveg esetében amúgy is speciális a helyzet, hiszen a vizsgálat megtörténtekor fennálló állapot szerinti adatok alapján készítik el részünkre a szemüveget. Azt fontos kiemelni, hogy az optika szaküzletben készült, szakember által átadott dioptriát tartalmazó szemüveg megrendelése után már nincs lehetőség a vásárlástól való elállásra, mert a szemüveg egyéni méretvétel alapján készül.

Vevőként tanácsos a megrendelést és annak feltételeit a megrendeléskor, a szemüveg használatának szabályait az átvételkor ellenőrizni, mert sok kellemetlenségtől tudjuk magunkat megkímélni!

Abban az esetben, ha mégis felmerülnek fogyasztóvédelmi kérdéskörbe tartozó vitás kérdések, akkor először természetesen az optika szaküzletben szerencsés megoldást találni.

Amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor a következő szint a fogyasztóvédelmi rendszer első fázisa a kormányhivatalokban található fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó iroda, ahová a vásárló fordulhat. Ide kell vinnie magával a vásárlónak, a vásárlást igazoló megrendelőt/munkalapot, a szemüveg árának kifizetését igazoló nyugtát vagy számlát, és az optika szaküzletben felvett jegyzőkönyvet a minőségi kifogásról.

A hivatalos megfogalmazás szerint:
„Jegyzőkönyvet akkor kell felvenni, ha a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az eladott ingó dolog hibája miatt a fogyasztó kellékszavatossági vagy termékszavatossági igényt vagy jogszabály alapján őt megillető jótállási igényt érvényesít. A jegyzőkönyv tartalmazza a fogyasztó nevét és címét, a termék megnevezését, vételárát, a hiba bejelentésének időpontját, a hiba leírását, a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, a kifogás rendezésének módját, vagy elutasításának indokát. Ha a vállalkozás a kifogás bejelentésekor a fogyasztó által bejelentett igényéről nem tud nyilatkozni, álláspontjáról – az igény elutasítása esetén annak indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is – 5 munkanapon belül köteles a fogyasztót értesíteni.”

Ezekkel a pontos adatokkal és a kifogás leírásával kitöltött papíroknak mindenképp meg kell lennie ahhoz, hogy szabályszerűen járjunk el. A szakhatóság a számára előírtak szerint végzi el a vizsgálatot, melynek az eredményét írásban közlik mind a két féllel. Akkor, ha az érintettek nem fogadják el a hivatal döntését, akkor a minisztérium szakmai irányítása alá tartozó fogyasztóvédelmi rendszer második szintje következik, ami a Békéltető Testület. Itt a felek meghallgatásával és szakértő, illetve moderátor bevonásával próbálnak mindkét fél számára elfogadható megoldást találni. Az esetek többségében a szakmánkban előforduló panaszok ezen a szinten megoldódnak – szerencsére – így nem kell a harmadik szintre lépni, ami már a jogi utat, a pereskedés hosszas és költséges folyamatát vonja magával.

Az optika szaküzletben, szakember tanácsait megfogadva, alaposan átgondolva történő vásárlás, valamint a lehető legteljesebb adminisztrációval elkészített munkalap/megrendelő, nagy eséllyel elejét veheti egy esetleges félreértésnek, reklamációnak, fogyasztóvédelmi panasztevésnek.

Kép forrása: freepik.com

Ha tetszett, oszd meg!

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn